Mi a földgáz?

A földgáz színtelen, szagtalan, normál környezeti viszonyok mellett gáz halmazállapotú fosszilis energiahordozó. A felszín alatt és a tengerek mélyén lévő szerves anyagok – főként növények – bomlása révén keletkezett évmilliók során. A felszín alatt, a kőzetek repedésein keresztül fedőkőzetek által határolt, porózus kőzetekből álló mezőkbe vándorolt. Ezek a mezők földfelszín alatt néhány métertől több mint 5.000 méteres mélységig is megtalálhatók. A földgáz előnye, hogy kitermelése egyszerű, szállítása pedig megfelelően kiépített infrastruktúra mellett biztonságos. Leggyakrabban a kőolaj-lelőhelyeken található meg, azonban nem ritkák a tisztán földgázt tartalmazó lelőhelyek sem. Széles körben megtalálható üledékes kőzetekben, de fellelhető vulkanikus kőzetben is.

A földgáz túlnyomó részben (mintegy 90-95%) metánt, további részében pedig magasabb rendű szénhidrogéneket tartalmazó gyúlékony gázelegy (etán, propán, bután stb., valamint tartalmazhat úgynevezett inert gázokat – pl. CO2, N2). A sűrűsége a levegőénél kisebb, így szabad állapotában felfelé áramlik. A Magyarországon jelenleg meghatározó orosz földgáz jellemző összetétele:

A földgázt a gázzáró kőzetrétegek alatt található porózus kőzetek tárolják. Bonyolult geofizikai mérésekkel lehet egy-egy gázmezőt felderíteni. Sikeres fúrásokat követően gázkutakon át történik a kitermelés. A kitermelt földgáz sok esetben nem tisztán gáz halmazállapotú, illetve nem mindig a kívánt minőségben érkezik a föld felszínére, így az esetleges egyéb kísérő- és szennyezőanyagokat le kell választani belőle, a gázt elő kell készíteni a szállításra.