GINOP PLUSZ 2.1.1-21 00096

Kedvezményezettek neve: FGSZ Zrt., Miskolci Egyetem

A fejlesztés tárgya, célja: Állomási és csomóponti metánemisszió monitoring és üzemviteli, technológiai fejlesztés

Az FGSZ Zrt. szerződött támogatási összege:  336 890 809 Ft

A teljes szerződött támogatási összeg: 518 182 309 Ft

A projekt tartalmának részletes bemutatása:

Az ipari forradalom óta eltelt időszakban - főként az emberi tevékenység miatt – az üvegházhatású gázok növekvő jelenléte a Föld klímájának változását, globális felmelegedését okozza. A legismertebb, legmagasabb koncentrációjú és legjelentősebb hatást kiváltó gáz ezek közül a szén-dioxid (CO2), a második pedig a metán (CH4). A metánkibocsátás csökkentésére számos törekvés és nemzetközi szabályozási kezdeményezés született, melyek annyiban hasonlóak, hogy nem egyéni szinten kezelik a problémát, hanem kollektív iparági és nemzetközi feladatként tekintenek rá. A nemzetközi metánkibocsátás kapcsán született szabályozási kezdeményezések közül az FGSZ Földgázszállító Zrt. (továbbiakban FGSZ) az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció (CCAC) által alapított Oil & Gas Methane Partnership 2.0 (OGMP 2.0)-hoz csatlakozott.

Tevékenységéből adódóan az FGSZ-nek mind szén-dioxid, mind metánkibocsátása jelentős. A földgázszállításához szükséges nyomásfokozást földgáz üzemű gázturbinával hajtott kompresszorok biztosítják, az elosztói engedélyesek felé átadásra kerülő földgázt a nyomáscsökkentés miatt előmelegíteni szükséges, ami ugyancsak földgáz felhasználásával valósul meg. Ebből következik, hogy a vállalat által kibocsátott üvegházhatású-gázok közül a szén-dioxid mennyisége a legmagasabb – ezt az EU kvótakereskedelmi rendszere (EU ETS) szabályozza. Az FGSZ saját szén-dioxid-kibocsátását folyamatosan méri, a gázturbinák, valamint a fűtőberendezések hatékony használatával és fejlesztésével pedig évek óta csökkenti is a szállított földgázmennyiségekre vetített szén-dioxid-kibocsátását.

Az FGSZ rendszerének működtetése során kibocsátott üvegházhatású gázok közül a metán a második legjelentősebb. A metán a földgáz legfontosabb alkotóeleme, amelynek a szén-dioxidnál 28-szor magasabb a globális felmelegedési potenciálja (tehát 28 db szén-dioxid-molekula hozzájárulása tekinthető egyenértékűnek 1 db metánmolekula felmelegedést okozó potenciáljával). Ezek a kibocsátások fakadhatnak egy-egy eszköz hibás működéséből (pl.: szivárgás), tervezett műveletekből (pl.: karbantartás), üzemviteli műveletekből (pl.: szűrő lefúvatás), de akár az eszközök üzemszerű működéséből is.

A két fő emisszió közt ugyanakkor jelentős különbség, hogy míg a széndioxid-kibocsátással kapcsolatban pontosan detektálható, mérhető és számítható értékekkel rendelkezik a vállalat, addig a metánemissziókat tekintve – az iparági gyakorlattal összhangban – csakis becslésekre, az eszközgyártók által kommunikált értékekre hivatkozhatunk. Emellett, míg a szén-dioxid kibocsátás jól beazonosítható pontokhoz (gázturbina hajtású kompresszorok, kazánok) köthetőek, addig a metánkibocsátás nehezebben azonosítható, szerteágazó jellegű. Előzetes felméréseink alapján a normál metánemissziók jelentős része a földgázrendszer felszíni technológiájához, azon belül is az állomási és csomóponti rendszerelemekhez köthető, mely technológiai objektumból országszerte közel 400 található az FGSZ rendszerén.

Mivel jelentős a különbség a széndioxid- és a metánemisszióval kapcsolatos mérési, ellenőrzési, technológiai és kibocsátáscsökkentési lehetőségek, gyakorlatok között, ezért a metánkibocsátó számára komoly technológiai és kutatás-fejlesztési kihívást jelent, hogy megfeleljen a metánkibocsátás-csökkentés egyre égetőbb kihívásainak. Az FGSZ e kihívások által generált magas szintű elvárások teljesítésének egyik lépéseként a Miskolci Egyetemmel konzorciumban „Állomási és csomóponti metánemisszió monitoring és üzemviteli, technológiai fejlesztés” címmel 869 millió Ft értékű projektet alapított, amelyhez a GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00096 pályázat keretében 518 182 309 Ft vissza nem térítendő támogatásban részült. A projekt célja egyrészről egy olyan emisszió mérés és monitoring rendszer prototípusának felállítása a Kistokaj gázátadó és csomóponton, amely online módon és visszakövethetően rögzíti az egyes technológia elemek metánkibocsátásainak mértékét. A projekt másik jelentős célja, hogy meghatározza az FGSZ technológiai műveleteiből fakadó jelenlegi emissziók mértékét, majd a Miskolci Egyetem bevonásával javaslatokat tegyen újfajta eljárásrendek bevezetésére.

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2025. március 21.